Etűdök – Prológ

Minden a hátúszással kezdődött, de erről majd később. Azt hiszem elég most, ha annyit mondok, jelentősége lesz a dolognak.

Ez az egész, maga az ötlet, talán ahhoz hasonlítható, egy olyan késztetés, mint amikor emberek állnak körül, mondjuk egy nagy sziklát, de csak páran vannak közülük, akik megpróbálják azt megemelni, valamiért elmozdítani, hogy hiszen hajlamosak egyáltalán ilyesmire gondolni.

Önámítás, ha elképzelem, tervem célba juttatni elég tudás és tapasztalat halmozódott fel. Az ember sohase mondhatja, most vagyok ott, készen állok a feladatra. E pillanatban mégis erre gondolok.

Ha viszont kilépek ezekbe a nem várt irányokba és megvalósítom a .. hogy is mondjam, nagy álmom, az a nyers önerotika illetlen, új megnyilvánulása lenne csupán.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük