◻️ Na jó .. Akkor hát kezdjük a negatívumokkal.
◽ Igen?!
◻️ Nem tudod mit akarok, ugye?
◽ Nem.
◻️ Gondoltam.
◽ Miből?
◻️ Mindig így van. Ilyenkor megmakacsolod magad.
◽ Én? Soha! Miről beszélsz?!
◻️ A fejedről.
◽ A fejemről? Nagyon jó helyen van az ott.
◻️ Éppen ez az. A homokban.
◽ A homokban? Tán strucc lennék?
◻️ Igen az. Strucc vagy. Egy struktúrált strucc, tojások nélkül.
◽ Hát ez már azért mégiscsak ..
◻️ Igen, ez van. Még a hogyan tovább se érdekel.
◽ Hogyan?
◻️ Ugyan hogyan .. Ne tettesd magad!
◽ Azt mondod, megalkuvó vagyok, akinek jövője sincs?
◻️ Jövő?! Te magad se létezel, fejed a homokban.
◽ Hát jó .. folytasd csak! Te bizonyára ismersz.
◻️ Éppen ez az. Sehogyan se ismerlek. Legfeljebb csak egy ismerősöm vagy a sok közül, hiába a közös fedél.
◽ Mert a fedél, az nem számít?!
◻️ Nem az, hogy nem számít. Inkább körítés: kerítés.
◽ Á á .. Azt akarod mondani, bezárlak, korlátozlak. Netán miattam nem tudsz kibontakozni? Szép kis slamasztika ..
◻️ Éppenséggel nem mondanám. Nagyon is hagysz te érvényesülni. Mondjuk a konyhában és a takarításban.
◽ Szóval így állunk! Én mi haszna ingyen élő strucc, tojások nélkül.
◻️ Igen. Tojások nélkül. Se sárgája, se fehérje ..
◽ Ahá .. Szóval ide akarsz kilyukadni: sokasodni ezerrel. Zsivaj, nyüzsgő fészekalj .. Előre, előre csak úgy .. nyilván?!
◻️ Nyilván? Nyilván a semmibe? Ezt akartad mondani, ugye?!
◽ Nyilván nem így, végletesen, de azért ..
◻️ De azért? De azért elgondolkodol? Pontosabban: nem gondolkodol? Dugjuk a fejünket inkább a homokba?! Úgy nem zavar a nincs, ha már semmi sincs, illetve köztünk semmi sincs?!
◽ Ezt meg hogyan érted?!
◻️ Hogyan? Ugyan már ..
◽ Na, gyerünk! Ki vele! Értem én, hogy kerékkötője vagyok a haladásnak.
◻️ Haladásnak?! Ugyan már .. Mindig ezek a nagy szavak. Én csak egy kis megértést, együttérzést várok el, de különben is: Egyáltalán hogy juthattunk el idáig?! Hogy egyedül engem zavar ez az egész ..
◽ Egyedül téged?! Tudod éppen ez az: mindig egyedül te vagy! Csak te vagy, aki gondolkodni képes a nevünkben. Teljesen összeaszalódtunk. Egy nagy massza az egész, amiben te vagy az egyedüliség, a szenvedő alany, a józan ész, a a a .. mit tudom én!
◻️ Most dühös vagy?
◽ Igen. Majd felrobbanok. Örülsz?
◻️ Örülök? Hogyne .. Örülök.