szólni csak
egyetlen mondatot
mert hiszen
figyelem régóta
világom
hörpintésig
megtömve
dőlve viszketeg
talán az ajtó rése
lopakodásod bomlasztó
íme jelenléte:
szívem leírom ide
lovad lovad
add lovad!
ej ..
éj jön most errefelé
vártán hamar
s a vég ki
telhetetlen hisz
lehetetlen ez ne félj!
feltámasztásod
gyönyör féltekéi
ó gyönyör mit közöny közöl
velem: oly szépen fogad
szemlélve ittléted
te vagy e kies táj fölött
állj föl foglak
fölfoglak menj lovas!
menj mendegélj!
mondd mit már apáink is
mondanak egykoron:
lovas lovas lovas és
a polifónia ekkor
kezünk pőre síkjain
hajbókolva búgva megbékélve
áldás szólanak:
trillái ma is bennem élnek
tovább tovább
ide állóstart illő
amott kapitány
honnan jő?
innen?
igen innen
igen onnan
nagyon kimerülve
ládd! szegény
valaha?
sose látottan
írd! különös úgy
ahogy áll itt ügye ugye
máig se tiszta?
faggasd! faggasd hát kedvedre
faggasd derék fickó!
az éj közepén
aláírásod nélkülözhetetlen
csatold be újra hát
akkor
az ember
aki ó honnan jöhetett?
semmi közepéről
lábbeli csatornáidon át
jaj mennyire
fájhat csakhogy
neki a sérülése mentes
vettem jegyeztem vettem:
jámbor e lélek
ki fohásszal él
jelen állás szerint
nem látható
az igazi
de lehetne tudni
hogy e hatás kúp alakú
így kell ülni várj!
segítek
várj! segítek
ezt arrébb tesszük
mindegy hagyjuk na egyél
és most fogj hozzá
csináld te is
látod? hátha azt is ..
üres
nincs már
benne a semmi van
benne üres
idő kell annak
az ám idő!
ha ringatod ringatom
igen
egy nagyon hosszú
szelídités kell legyen ami
várjon ma reánk
várjon ma reánk
megijesztelek
félni semmi közöd
fogadd óvd!
híresztelik micsoda
szó az igenre nemre
hozzá valahogy
közjáték ami
származik onnan
se járni
se beszélni
beszélni járni
omlani készen ma nem
ezért ha lovas
ha volt
dől a dé
rampáré
erős feszítést érzel itt
mert azelőtt
ember úgyis még
ma elviszed hiszed
s ha én abban
akkor tehát ez meg ebből
egyfajta premissza
fogsága semmivé
tudakolni nem lehet
ismételd!
s az idő teszi:
érvelése érverésed
ez vagy: lüktető telegramma
inkább mondd:
sohase volt sivatag
ő ugyanis
elején
akkor rendesen
akkor azt ha ő
de nem ha én
nem ha te
ha én
szíveskedj!
vedd úgy vetettem
én ma nézem
és a Kaukázusról álmodom
vibráló fényről
félő nem látod
úgy élünk
csupán mimóza lélekkel
vázolhatom?
ha megfelelő térben
én vagyok
épp ezért jöttem
bongana kábé tíz éven át
hisz oly mindegy
nem annyira ismerős
sorsa jó benyomás
egyúttal
jobbá leszünk ma itt
zongorádnál
hiba hebeg körül
jobbá leszünk ma itt
sétálva
leírhatatlan külleme
mókás ő apám
anyám
csak úgy?
próbálkozás rejtély
félteke? jegyzőkönyve
nem titok
/ Herzog - Kaspar Hauser /