hetvenes évek
bajlódás zseptelepeinkkel
Dylan már szinte sehol
s én barátom
sehol
markom tartogatom
várok valamire
bármire
akármire talán reád
talán bárkire
akárkire
és akkor az előzetes
életérzéseink
megmutatták nekünk valahol
pajtikáink
édes arcdudorait
mondván mondva csinált
ok okozataik
szinte már semmire se jók
semmire se valók
s így valódiságuk
szinte sehová nem vezetnek
mert Dylan szerint
ez a megfelelő hely amely
nagyságával már szinte
fölemészti
szebbnél szebb
kitalált fura dolgainkat
ami éppen odavisz útjainkban
hogy te meg én
illetve a többiek és Alíz
feltűnően
jól érezzük magunkat